Category Archives: Uncategorized

Iskolareformtól iskolamisszióig – Finn evangélikus előadó tartott előadást a finn iskolamodellről a Magyar Pünkösdi Egyház konferenciáján

Létrehozva: 2015.11.25. 10:05, frissítve: 2015.11.26. 13:15
Szöveg és fotó: Horváth-Bolla Zsuzsanna
Budapest – Finn–magyar együttműködés az oktatásban és az iskolai szolgálatban címmel konferenciát szervezett a Magyar Pünkösdi Egyház iskolaigazgatóknak, pedagógusoknak, lelkészeknek és hitoktatóknak. A konferenciára finn evangélikus előadó is érkezett, Pekka Tapani IIvonen evangélikus lelkész, oktatási tanácsadó személyében.

Jánosi Ferencnek, a konferencia egyik szervezőjének köszöntése után Pataky Albert pünkösdi egyházelnök arról szólt az egybegyűlteknek, hogy az iskolák alapításakor a gyermekekért, a társadalomért dolgozunk, de nem csak ezért: hívő emberekként az Úrért vállaljuk ezt a feladatot és ha neki cselekszünk, azt az embereknek tesszük. „Az Isten és az emberek szolgálata szorosan összetartozik” – hangsúlyozta az egyházelnök, aki köszöntötte a körben megjelent Szeverényi Jánost, evangélikus missziói lelkészt, a Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz) elnökét, valamint Fischl Vilmost a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkárát, aki pár gondolatot meg is osztott a konferencia résztvevőivel. „Azzal, hogy a Magyar Pünkösdi Egyház ilyen komoly konferenciát szervezett, nem csak az oktatás fejlődéséért tett, hanem azért is, hogy a szakemberek bekapcsolódhassanak a nemzetközi vérkeringésbe.” Paul Gracza a Pünkösdi Teológiai Főiskola vezetője elmondta, hogy nagy örömére szolgál az, hogy helyet adhattak ennek a rangos eseménynek. Intézményüket 1991-ben alapították és 1996-97 óta vannak új épületükben, jelenleg 175 hallgatóval.

A  konferencián részt vettek a társegyházak oktatási vezetői is, így református és baptista, valamint a pünkösdi egyház oktatási szakemberei és intézményvezetői, valamint állami fentartasú intézmények igazgatói oktatási szakemberei is.

Az Európai Oktatási Szövetséget (EFEE) azért hozták létre, hogy az Európai Unió oktatási intézményeinek legyen egy bizottsága, amely az 500 millió fős EU konglomerátum 28 országára vonatkozó általános programokat fogalmaz meg. 32 szakmai albizottságuk európai szinten képviseli a munkaadókat, dolgozik a tagállamok oktatási ügyének javításán, jobbá tételén, tanácsokat ad az Európai Bizottságnak az oktatással kapcsolatos kezdeményezésekben, de tekintettel van a nemzeti körülményekre, a nemzetközi kötelezettségekre, a kollektív nemzeti alkurendszerre és a nézetbeli különbségekre is. Hatásköre széles: az óvodától a felsőoktatáson át a felnőttoktatásig terjed ki.

Dr. Pataki Mihály e szövetség tagjaként, szakmai szakértőként volt jelen a konferencián. Elemezte azokat a legaktuálisabb kérdéseket, amelyekkel jelenleg a szövetség foglalkozik. A demográfiai kihívások, a minőség az oktatásban, a nyelvoktatás, a finanszírozás, a tanárképzés, a karrierfejlesztés, a szakmai fejlődés, a tanárok továbbképzése, szociális státuszának rendezésre, a biztonság / az erőszak / a zaklatás az iskolában, az oktatás és a gazdaság mind-mind olyan kérdések, amelyek kezelésével magas szinten foglalkoznak. Vannak azonban úgynevezett tiltott témák is: nem tárgyalják a  fizetések rendezését, a nemzeti vitákat és nem lépnek közbe nemzeti, regionális és helyi ügyek kérdésében. Hosszasen emlegette az előadó a Lisszaboni stratégiát, amely 2020-ig fogja alapvetően meghatározni az Európai Unió oktatási rendszerét. Cél az, hogy a 4-6 éves gyerekek 95 százaléka vegyen részt iskolai előkészítőn, a gyenge tanulók aránya 15 százaléknál kevesebb legyen, a korai iskolaelhagyók aránya 10 százalék alatt legyen, a 30-35 évesek között a folyamatos tanulást választók aránya legalább 40 százalék legyen, és az idősebbeknél is legalább 15 százalék vegyen rész valamilyen képzésben.

Pozitívan nyilatkozott az úgynevezett finn példáról, amelyet aztán Pekka Tapali Ilvonen evangélikus lelkész, a finn ökumenikus tanács tagja, oktatási szakértő fejtett ki részletesen.

Az előadó szerint az európai, finn és magyar kérdések alapvetően egy irányba, vagy legalábbis hasonló irányba mutattak az oktatás terén. De ettől 2010 óta a finnek sajátos módon igyekeztek eltérni. Ugyan a PISA eredmények (tudás) miatt magas színvonalúnak tartják az oktatási rendszerüket, de ő úgy véli, hogy az iskolaügyben az az igazi kérdés, hogyan lehet a gyakorlatban is alkalmazható tudást adni az iskolarendszerből kikerülő fiatalok kezébe.

Az európai formák alapvetően tesztekre, egyfajta standardizálásra épülnek, az irodalom és a matematika jelentősége fontos és egyfajta ellenőrzési folyamat zajlik a szinteken, ezzel szemben azonban a finneknél a rugalmasságra, a sokszínűségre, a személyes fejlődés figyelembevételére kerül a hangsúly. Nagyon bíznak a tanárok professzionalizmusában, amelyet minőségi, magas szintű, jó színvonalú egyetemi képzésükkel és későbbi megbecsülésükkel igyekeznek elérni. A tudás mellett náluk fontos a személyes tehetségek erősítése. Az iskolák ugyan az egységes tanterv és tankönyvek szerint dolgoznak, de maguk döntik el az órák menetét, a napi rutint, a csoportok nagyságát, a tanároknak pedagógiai autonómiájuk van.

Pekka Tapali Ilvonen kifejtette, hogy annak ellenére, hogy a világ fejlődött, a rutinszerű tudás folyamatosan csökkenő szintet ütött meg, ami az embereknél életvezetési problémákhoz vezetett. „Ha jövőt akarunk építeni, akkor olyan embereket kell képezni, akik az innovációban jövővel rendelkeznek (doing, knowing, being)” – mondta.

„Amikor tanmeneteket állítunk össze, akkor 15-20 évre kell előre gondolkodni, úgy, hogy senki sem tudja, akár azt, hogy mi lesz a világban 1-2, esetleg 5 év múlva. Jelenleg a diákok 70 százalékban nem az iskolában szerzik meg a tudást, hanem a gyakorlati életben. Pedig az iskolai tudásnak kellene, hogy legyen a valós életbeli problémákra válasza. Ezért szükséges az iskolarendszer, a diákok értékelése, tanulásmódszertana, az iskolakultúra, a szerepek, a célok, a működési módok átgondolása – tette hozzá.

Az előadó a hitoktatási kérdésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a diákoknak ugyan 72 százaléka evangélikus (1 százalék ortodox, 1 százalék iszlám, 1 százalék egyéb vallású, 24 százalék felekezeten kívüli), mégis a legtöbben, több mint 90 százalékban az evangélikus hitoktatás lehetőségét választják, amelyet minden esetben a saját szaktanáruk tart meg számukra, az egyes gyülekezetek nem küldhetik saját hitoktatóikat az intézményekbe. A hitoktatást ugyan az államegyház végzi Finnországban, de lehetőség van más bejegyzett egyház számára is hitoktatást végezni. Amennyiben bejegyzett egyház és tantervét a Finn Nemzeti Oktatási Tanács elfogadta. (A hitoktatás további kérdéseiről a mellékelt diavetítés anyagából tájékozódhatnak – a szerk.)

Az önkormányzatok által fenntartott oktatási intézményekbe egy tankönyvkiadó központ szállítja a tananyagokat.

A szünetben az előadó tárgyalásokat folytatott Fedor Tiborral az EMMI Egyházi Koordinációs és Kapcsolattartási Főosztályának főosztályvezetőjével, aki ismertette számára a hit- és erkölcstan oktatás bevezetésével tett lépéseket.

Ezután Leevi Ahopelto az iskolákban folyó iskolamisszióról beszélt. Korábban a Nemzeti Tanács nem támogatta iskolai szolgálatukat, ezért meg kellett tanulniuk azokat a kereteket, amelyeken belül működni tudtak az intézményekben. A gyülekezetek finanszírozásában kiállításokat, drámacsoportokat, bábelőadásokat, koncerteket, drogprevenciós előadásokat tartottak, amelyeknek célja a gyerekek és fiatalok hitben való növekedésének támogatása volt. Az előadó magyarországi látogatása egészen december 8-ig tart majd, hiszen szeretne elmenni iskolákba és mintegy 1500-2000 diáknak tervezi missziói lelkületű előadásainak bemutatását.

Plugin creado por AcIDc00L: key giveaway
Plugin Modo Mantenimiento patrocinado por: seo valencia